Jó sok mindent olvasni itt a neten arról, hogy mi van otthon. Hazamenjek egyáltalán? Itt 4000 eurót keres egy orvos, a politikusok itt is hülyék, de az valahogy engem nem zavarna annyira, ha van lakásom, kocsim, télen 2 hét síelés meg nyáron 2 hét nyaralás a tengerparton simán megvan, úgy hogy kocsival a Szeged-Pest vonatút idejét kell utazni a normális életszínvonalam mellett úgy, hogy esetleg még a szüleimet is támogassam és ne fordítva.
Csak az a baj, hogy én olyan hülye vagyok. Hogy haza AKAROK menni. Csak nem biztos, hogy megéri...
„Népek kormányaikkal való diszharmóniáját harmóniába hozni mindig nehéz, még akkor is, ha a vezetők és a vezetettek – amennyire lehet – világosan látnak. Ha azonban a népek rövidlátással vannak megverve, a hatalmon lévők pedig egyenesen vakok, akkor a harmónia megteremtése némiképp bizony meghaladja az emberi erőt, s ilyenkor dönt a véletlen...” gróf Széchenyi István
Ehhez talán csak annyit, hogy kb a kiegyezés utántól az I. világháborúig eltelt időt leszámítva Nagy Lajos óta nem voltunk elégedettek legitim vezetőinkkel...(Mátyás sem volt a saját korában népszerű, később lett csak az...)
Elnézést, ha ez a bejegyzés kicsit a politika vonalat súrolja és nem a "jaj, de jó itt" szokásos csevej, de mostanság ezen jár az eszem. Amúgy természetesen minden szép és jó itt, pont ezért nagy a(z életszínvonal beli) kontraszt az otthon töltött 2 hét után. Amúgy mindenkinek köszönöm, hogy annyira jól éreztem magam otthon, hogy nem is volt kedvem visszajönni, nagyon szeretlek Titeket! :)
